Nem mind arany

Azt hinné az ember lánya, hogy bizonyos embereknek - olyanoknak, akik sosem voltak kiemelkedően tehetségesek, szépek vagy okosak, sokkal inkább átlagosak - bejött az élet. Biztos forrásból tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki, csak hogy up to date legyen rég nem látott ismerőseivel kapcsolatban, az Arckönyvben ártatlanul, éppen hogy csak ránéz néhány profilra, majd három óra, egy százas papírzsepi és egy liter csokifagyi után elgondolkodik azon, hogy kellett-e ez neki. Mindenhol sikerek, karrierek, vigyorgó kisbabák boldog anyukákkal, szerelmes pillantások, esküvői torták, céges bulikon lőtt fotókon menő, sikeres, boldog emberek bámulnak ránk a múlt jelenéből, és mind azt harsogják, mekkora lúzer vagy, bezzeg én mennyivel többre vittem, ásd el magad!